AnZo

Édesanyám emlékére

Tőled kaptam én a nevem s az életem. 

Fáj a szívem,  hogy nem lehetsz már énvelem. 

Nem vagy már itt én mégis neked írok. 

Hiányzol nekem,  de én mégsem sírok. 

 

Mert tudom a lelked mindig itt van velem. 

S ez mindig hatalmas erőt ad nekem. 

Fentről vigyázod te minden pillanatom. 

S én a régi sérelmeket mind visszahagyom. 

 

Hálás vagyok mindenért,  mit tőled kaptam. 

S azért ahányszor segítettél rajtam.  

Boldog vagyok attól,  hogy a lányod lehetek. 

Ennél többet sajnos én már nem tehetek. 

 

Csak azt kívánom légy rám nagyon büszke. 

S a szívünket ne szúrja semmilyen tüske. 

S ha az Isten ezt megadja nekünk. 

A mennyországban majd újra együtt leszünk.  

M.Anna

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!