1.0AnZohttps://anzo.cafeblog.huMüller Annahttps://anzo.cafeblog.hu/author/muller_anna/<p> </p> <p><img class="alignnone size-medium wp-image-242" src="https://anzo.cafeblog.hu/files/2019/04/54436931_2037702676347693_710535462187433984_n-300x193.jpg" alt="" width="300" height="193" /></p> <p> </p> <div class="i4vd5e"> ‎<a class="fl" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Eleanor_H._Porter">Eleanor H. Porter</a> az 1910 környékén íródott Pollyanna című könyve óriási hatással volt rám. Megmutatta nekem azt, hogy az öröm elérhető mindenhol és mindenben. És, hogy milyen erős tud lenni egy ártatlan lélek szeretetben és jóságban való hite.</div> <div> </div> <div><img class="alignnone size-full wp-image-243" src="https://anzo.cafeblog.hu/files/2019/04/220px-Pollyanna_Eleanor_Porter_book_first_edition_cover.jpg" alt="" width="220" height="254" /></div> <div>       Akinek most nincs kedve, vagy lehetősége könyvet olvasni, annak ajánlani tudom a Pollyanna című filmet a legnagyobb videómegosztó portálról (Így nem reklám ugye? :D).</div> <div>       Mindenesetre röviden elmesélem. Egy 11 éves kislány Pollyanna elveszíti a szüleit, az édesapja lelkész volt. Mivel nincs már élő rokona, a nagynénjénél kell, hogy éljen, aki nem igazán szeret senkit és semmit. Mogorva, savanyú asszony, aki nem engedi a kislánynak, hogy az édeaspjáról beszéljen. A faluban mindenki nagyon szereti a kislányt, aki mindenkinek tanítja azt a játékot, amit az édesapja tanított neki. Az öröm játékot. Bármi ami történik, biztosan tartalmaz valamit, aminek örülni lehet. A kislány egy üres padlásszobát kap egy gyönyörű házban, elsőre elszomorodik, majd eszébe jut a játék és elkezd örülni a csodálatos kilátásnak, a szolgálók kedvességének és az életnek. Ahogy telik az idő mindenki egyre jobban szereti a kislányt, aki valóságos szeretetbomba az embereknek és az állatoknak. Minden kóbor állatot haza visz, a nagynénje "legnagyobb örömére"...... Majd, amikor nem is várnánk a kislányt elüti egy automobil. Deréktól lefelé lebénul és nem játszik már. Mikor a falubeliek megtudják, hogy mi történt, mindenki látogatóba ment hozzá. A savanyú nagynéni csak ámult, hogy mennyien szeretik és, hogy mindenki játssza a játékot, amit ő nem is ismert. Azért,mert nem engedte a kislánynak, hogy beszéljen az apjáról....... </div> <div> </div> <div>Szeretem az ilyen könyveket, mert olyan dolgokra tanítanak, amik erőt adnak az embernek. </div> <div> <div class="_2cuy _3dgx _2vxa">Azt tudjuk, hogy 365-ször van leírva a Bibliában, hogy -Ne félj!    Így minden napra jut egy.... <span class="_47e3 _5mfr" title="heart hangulatjel"><img class="img" role="presentation" src="https://anzo.cafeblog.hu/files/2019/04/2764.png" alt="" width="16" height="16" /></span></div> </div> <div> </div> <div> </div> <div> <div class="_2cuy _3dgx _2vxa">Örvendező versből kettő is... <span class="_47e3 _5mfr" title="smile hangulatjel"><img class="img" role="presentation" src="https://anzo.cafeblog.hu/files/2019/04/1f642.png" alt="" width="16" height="16" /></span></div> <div> </div> <div class="_2cuy _3dgx _2vxa">– Az örvendező versek – válaszolt Pollyanna vidáman. – A Bibliában természetesen nem úgy hívják őket, de papa annak nevezte mindazokat, amelyek azzal kezdődnek, hogy <span class="_4yxp">„Örvendezzünk…”</span>, <span class="_4yxp">„Boldogok, akik…”</span>. Rengeteg van belőle! Egyszer, amikor papa különösen szomorú <span class="text_exposed_show">hangulatban volt, meg is számolta őket. Nyolcszázat számolt össze!<br />– Nyolcszázat?<br />– Bizony, nyolcszázat, ami mind azt mondja, hogy örvendezzünk és legyünk boldogok. Azért nevezte őket papa örvendező verseknek.  (Részlet a Pollyana című könyvből)</span></div> </div> <div> </div> <div>És ha már Isten ennyiszer mondja nekünk, hogy örvendezzünk, akkor az biztosan nagyon fontos Neki. </div> <div> </div> <div>Köszönöm, hogy elolvastad.</div> <div>Áldott napot.</div> <div>M. Anna</div>richhttps://anzo.cafeblog.hu/files/2019/04/54436931_2037702676347693_710535462187433984_n-150x150.jpg150150